özvegyasszony
özvegyasszony [gy-a] főnév
Olyan nő, akinek férje meghalt, s aki újabb házasságot nem kötött. Fiatal, idős, szegény özvegyasszony. Az özvegyasszony nagy bajjal, gonddal nevelte föl gyermekeit. Elvett egy özvegyasszonyt. Visszaidézte a szép özvegyasszony minden szavát, nézését, mosolyát. (Mikszáth Kálmán) Özvegyasszony. Négy évvel ezelőtt halt meg az ura. (Kosztolányi Dezső)
özvegyasszonyi; özvegyasszonyos.
