pacsirta
pacsirta főnév ..tát, ..tája.
1. A verébnél nagyobb, nyúlánkabb, földszínű éneklő vándormadár; hasznos rovar- és gyommagirtó (Alauda arvensis). Mezei pacsirta; a pacsirta dalol, énekel; → szánt a pacsirta. Volnék kis pacsirta, hogy zenghetne dalom Harmatos, virágos, illatos hajnalon. (Arany János) A pacsirta ott fenn a megenyhült légben elkezdte csattogtatni a tavaszi himnuszt. (Mikszáth Kálmán) Az új tavasz játékos újja Rügyet sodort az ághegyen … Már bús bivaly ballagva rázza Igáját s barnul új barázda S peng a pacsirták éneke. (Tóth Árpád) || a. (állattan) Pacsirták: zömök testű, aránylag erős csőrű, földszínű, barnásszürke madarak családja (Alaudidae); mezők és puszták jellegzetes madarai. || b. Ebbe a családba tartozó madár. Búbos pacsirta: pipiske; erdei pacsirta.
2. (átvitt értelemben, ritka, kedveskedő) Szépen éneklő nő, kül. énekesnő; csalogány. Ő volt a társaság pacsirtaja.
3. (sport, bizalmas) <Teniszjátékban> a labdának ügyetlenül a magasba való felütése. Már megint pacsirtát ütött!
Szóösszetétel(ek): pacsirtabóbita; pacsirtaének; pacsirtafű; pacsirtahang; pacsirtavirág.
pacsirtás.
