padlás
padlás főnév -t, -ok, -a, (népies) pallás
1. Vmely épület legfelső födéme és a háztető közötti térség, amelyben a tető szerkezet van, s ahol falun terményt és élelmiszert tartanak, s amely városban ruhaszárításra v. a mosókonyha, víztároló stb. elhelyezésére használatos. Ruhát szárít a padláson. Felment a padlásra. Lehozott a padlásról egy zsák búzát. Még pusztább lesz a puszta ház … Padlásán a bagoly tanyáz. (Tompa Mihály) Roskadó félben van a ház … Javítsuk ki, mert maholnap Pallásról néz be az ég. (Petőfi Sándor) A padlásról lehordták a gabonát, a szalonnát … a használatban nem levő szerszámokat. (Móra Ferenc) Már egy hete csak a mamára | gondolok … Nyikorgó kosárral ölében, | ment a padlásra, ment serényen. (József Attila)
2. (tájszó) Mennyezet (I). Úri mulatságok alkalmával a padlásról egy hatágú csillár is szokott lelógni. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. padlásajtó; padlásfeljárat; padlásgádor; padlásgerenda; padláskamra; padláskulcs; padláslécfal; padláslépcső; padláslétra; padláslyuk; padlásnyílás; padlásrész; padlászug; 2. szájpadlás; szénapadlás; zsinórpadlás.
padlásos; padlástalan; padlású.
