padlat
padlat főnév -ot, -a (népies, régies)
Padló (1). [Bánk bán.] Hahogy panaszkodni akarunk előbb | meg kell tanulnunk írni; mert az ily | szegény paraszt az úr elébe nem | mehet be többé … | hisz öszvekarmolázná … | patkója a szép síma padlatot! (Katona József) Ó, van-e még dolog ily bús, mint fáradt törzsem. Amint elferdült árnya a hűs padlatra dűl? (Tóth Árpád)
Szóösszetétel(ek): padlatgerenda; padlatkocka; padlatnyílás; padlatszőnyeg.
