paradicsom [1]
paradicsom [1] főnév -ot, -ja v. -a
1. (vallásügy) <A biblia szerint> az első emberpár boldog életének gyönyörű színhelye; éden, édenkert. Valósággal a paradicsomban érzi itt magát. A paradicsomból kiűz vkit. Szóláshasonlat(ok): úgy él, mint a paradicsomban: nagy boldogságban, gondtalanul él. Házat épittetek a falu közepén … Ottan éldegélünk mi ketten boldogan, | Mint Ádám és Éva a paradicsomban. (Petőfi Sándor) Az akarat szabad. | Kiérdemeltem azt nagyon magamnak, Lemondtam érte a paradicsomról. (Madách Imre) Ó Éva, … heversz … | a paradicsomban, virágok és | kígyók között, hajad szép sátorában. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, választékos) Dús növényzetű, gyönyörű táj, kert. A sziget, ez a paradicsom. Az egykori paradicsom sivataggá lett. A háromszéki róna már akkor egy kis paradicsom volt. (Jókai Mór) Kertünk paradicsom volt, Virága csupa csoda. (Juhász Gyula)
3. (átvitt értelemben, sajtónyelvi, választékos) Az a hely, ahol vki szabadon kiélheti hajlamait, vágyait, s ezért a legboldogabbnak érzi magát. A botanikusok, horgászok, turisták, vadászok paradicsoma. Jól mondják azt, hogy Franciaország az asszonyok paradicsoma. (Mikes Kelemen) || a. (átvitt értelemben, választékos) Boldogság, kül. szerelmi boldogság. Földi paradicsom; tiltott paradicsomba lép. Siratja elvesztett paradicsomát. Érzem, hogy ő volt az, kiben megtaláltam volna a paradicsomot. (Justh Zsigmond) Mulasztott messze paradicsomok | álma leng körűl. (Szabó Lőrinc)
4. (vallásügy) <A keresztény és mohamedán hit felfogása szerint> a másvilági boldogság helye; mennyország. Dante Paradicsoma. Bejut a paradicsomba. [A vén gulyás temetése.] Harminchat ökör van fogva a járomba … . Majd csak bévontatják a paradicsomba. (Arany János) A ruhájok is lángol, a szakálluk is lángol, a turbánjok is ég. Ezek a pokol irtózatain át jajgatva jutnak Mohamednek a paradicsomába. (Gárdonyi Géza)
