pej
pej [e] melléknév és főnév
I. melléknév Vöröses- v. sárgásbarna szőrű, fekete v. sötét sörényű és farkú <ló>. Pej csikó, kanca, mén, paripa; sötét, világos pej. Szolgám, szolgám, édes szolgám, Vezesd elé pej paripám! (népköltés) Délcegen ugrál és nyihog a pej csődör alatta. (Vörösmarty Mihály) Pej csikó szájában fényes acélzabla. (Petőfi Sándor)
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e] Pej ló; pejkó. Kié ez a szép pej? Egy pej volt kötve a kocsisaraglyához. (Mikszáth Kálmán) Mikor fogunk ismét kikocsizni azon a két remek pejen, amelyen a múltkor a Kamara-erdőben jártunk? … (Krúdy Gyula)
