perget
perget [ë-e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. tárgyas Perget vmit: előidézi, okozza, engedi, hogy vmely szemcsés anyag, esetleg folyadék peregjen. Pergeti a búzát a zsákból. A taps … úgy szólt, mintha száraz borsót pergetnének. (Herczeg Ferenc) || a. tárgyas (tárgy nélkül is) (Mézet) a lépből gyors forgatással kicsap. Mézet pergetnek. Holnap pergetünk. Mézet pergettünk… | nehéz illatok | ülték meg a levegőt. (Szabó Lőrinc)
2. tárgyas (hangutánzó) Gyors ide-oda mozgatással v. veréssel szapora hang adására késztet vmit, eszközli, hogy peregjen (2, 2a). Pergeti a dobot; pergeti a nyelvét.
3. tárgyas (hangfestő) Gyorsan forgat; pörget. Pergeti az orsót. Pergesd a rokkát kopiák helyett … (Szigligeti Ede) || a. Pergetik a filmet: a) vetítik a f-et; b) műsorra tűzik v. műsoron tartják a f-et.
4. tárgyas (átvitt értelemben) <Eseményt, foyamatot> úgy irányít, hogy peregjen, hogy részei, mozzanatai gyorsan kövessék egymást. Simán pergette a tárgyalást. A színpadi író ügyesen pergeti a jeleneteket. || a. tárgyas (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Egyhangúan, gépiesen mond vmit. Gyorsan pergette fátyolozott, erőtlen hangon … a szerepet. (Tolnai Lajos)
Igekötős igék: kiperget; leperget; megperget.
pergetés; pergethető; pergetett; pergető; pergettet.
