pletykál
pletykál [ë] ige -t, -jon
tárgyatlan Pletyká(ka)t mond, mesél, terjeszt vkiről; pletykázik. Egész nap pletykál. Az egész társaság elkezdett pletykálni. A kovácsműhely előtt mindig ácsorgott egy-két gazdaember s néha nagyon is sok, és azok diskuráltak, pletykáltak és politizáltak. (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas Pletykaként, pletyka alakjában mond, beszél, terjeszt, híresztel vkiről vmit. Azt pletykálta róla, hogy … A városban rossz emberek Sok mindent pletykálnak terólad. (Reviczky Gyula)
Igekötős igék: elpletykál; kipletykál; összepletykál.
pletykálás; pletykálgat; pletykáló.
