potroh
potroh [potroh] főnév -ot, -a
1. (állattan) Az ízeltlábú állatok (rovarok, pókok, rákok) testének harmadik, leghátsó része, mely a bélcsatornán kívül rendsz. az ivarszervet is magában foglalja. Szalmaszálat dugva [a szitakötő] karcsú potrohába, repűlni szabadon eresztettük. (Arany János)
2. (gúnyos) Nagyon kövér, elhájasodott, erősen kidomborodó emberi has; pocak. Potrohot ereszt. Gyuri alig bírta húzni a lábait potroha miatt. (Mikszáth Kálmán) Gömbölyű, szürke ember volt. Gömbölyű a feje, a potroha, keze, lába. (Gárdonyi Géza)
