rábizonyul
rábizonyul tárgyatlan ige (csak 3. személyben)
Rábizonyul vkire vmi: bizonyossá válik, hogy vmely (bűn)tettet, cselekedetet a szóban forgó személy követett el. Rábizonyult a lopás. || a. Bebizonyosodik vkinek hibás, bűnös volta, helytelen magatartása. Rábizonyult, hogy gondatlan volt.
rábizonyulás; rábizonyuló; rábizonyult.
