ragyogás
ragyogás főnév -t, (-ok), -a
1. A ragyog (1–5) igével kifejezett jelenség, folyamat; az a tény, hogy vmi ragyog; erős, csillogó fény. A csillagok, a nap ragyogása; a nyugodt víztükör ragyogása. Gyönyörködött a nyári napfény ragyogásában. Bántja a szemét a nagy ragyogás. Őszi tájnak hervadása! | Őszi napfény ragyogása! (Tompa Mihály) Megállít a nagy búzaföldek Ragyogása az esti napban. (Tóth Árpád) Erkélyeden … a nagy | ragyogásban halkan mesélted a | földi és égi dolgokat. (Szabó Lőrinc) || a. Vminek a ragyogása: ragyogó tisztasága, csillogó fényessége. A cipő, a parkett ragyogása.
2. (átvitt értelemben, választékos) Az öröm, a boldogság ragyogása v. (ritka) ragyogás: az arcon, a tekintetben megnyilvánuló öröm, boldogság. Tégedet akarlak ajánlani. – Csak nem? – lihegte Kopereczky, és csupa ragyogás lett az arca. (Mikszáth Kálmán) Az öröm ragyogása áradt el rajta … (Gárdonyi Géza)
ragyogású.
