rajt [2]
rajt [2] határozószó és mondatszó
I. határozószó (népies, költői) Rajta, őrajta. Edwárd király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A welszi tartomány. | Van-e ott folyó és földje jó? | … S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt …? (Arany János) Virított rajt az egészség. (Gárdonyi Géza)
II. mondatszó (sport) <Szóval történő indítás alkalmával a versenyzők indulására adott rövid jelként>. Elkészülni, vigyázz, rajt!
