rászolgál
rászolgál ige
1. tárgyatlan Rászolgál vmire: eddigi magatartásával, munkájával kiérdemel vmit, érdemessé válik vmire. Édesanyád rászolgált már a kíméletre. Rászolgált negyven éven át, Hogy végre észre is vegyék … (Reviczky Gyula) Szürke szakállú tokás ember. Kopasz fején három hosszú sebforradás bizonyítja, hogy rászolgált az agaságra [= az aga rangjára]. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyatlan Rászolgál vmire: megérdemel vmely büntetést, kellemetlenséget. Ugyancsak rászolgált a fejmosásra. Nem … szolgált rá, hogy félvállról beszélgessünk vele. (Herczeg Ferenc)
2. tárgyas <Vmennyi időt> a szokásos v. kötelező időn fölül szolgálatban eltölt. A három évre rászolgált még három hónapot.
rászolgálás; rászolgálható; rászolgáló; rászolgált; rászolgáltat.
