rátenyerel
rátenyerel tárgyatlan ige
1. Tenyerét hozzányomva, erővel rátámaszkodik vmire (vkire). Rátenyerel az asztalra.
2. (átvitt értelemben, 1945 előtt, rosszalló) Rátenyerel vmire: a vele való szabad rendelkezést meggátolja; lefoglal vmit. Még a mennybeli jussa se az övé [= csődbe került kereskedőé], mert tán arra is rátenyereltek a bankok. (Móra Ferenc)
3. (átvitt értelemben, ritka, rosszalló) Rátenyerel vmire: <vmely kezdeményezést, vállalkozást erőszakosan megbénít, elnémít>.
rátenyerelés; rátenyerelő.
