reagál
reagál [ë] tárgyatlan ige -t, -jon
1. <Szerv(ezet), életműködés külső hatásra, benyomásra, lelkiállapotra v. folyamatra> vmilyen változással, mozgással válaszol. Az idegek reagálnak az ingerekre. Az egészséges szem reagál a fényre. Minden gondolatára reagál a szívműködése. (Ambrus Zoltán) || a. <Személy> külső hatást vmilyen magatartással, cselekvéssel viszonoz. Nem reagál (vmire): nem vesz, nem akar tudomást venni vmiről. Mindenre azonnal reagál. Már sürgettem, de nem reagál. Az eseményekre mind másképpen reagáltak. Szavaimra idegesen reagált. Latinovits úr a bemutatásra nem reagál. Bíróra rá se néz s nem fogadja el a feléje nyújtott kezet. (Ady Endre) A sértett fél csupán egy kínos elpirulással reagált. (Nagy Lajos)
2. (vegyi ipar) Reagál vmivel v. (ritka) vmire: <anyag> kémiai reakcióba lép, kölcsönhatásba kerül vmely más anyaggal. A fehérjék savakkal és lúgokkal is reagálnak. Ez az oldat savra erősen reagál.
reagálás; reagáló.
