régimódi
régimódi melléknév (gyak. kissé rosszalló)
1. Olyan <személy>, akinek elavult, korszerűtlen eszméi v. szokásai vannak, ill. ilyenekhez ragaszkodik; régi szabású. Régimódi ember, politikus. Nagynéném régimódi öreg kisasszony. Az öreg, régimódi polgár kivörösödött, amikor keserűségében ezeket a szavakat élénk gesztusok kíséretében elmondta. (Krúdy Gyula) Valami régimódi író vagy újságíró ajánlkozott szellemi munkára. (Nagy Lajos) || a. Az ilyen személyre jellemző. Régimódi szokások.
2. Hajdan szokásos, divatos, de ma már divatjamúlt; régies, régi divatú. Régimódi bútor, épület, fegyver, ruha. A régimódi nagy sastollas posztósüveg félre volt ütve a fején. (Gárdonyi Géza) Régimódi frakkban és hosszú mellényben érkezett meg Pestre. (Krúdy Gyula)
régimódiság.
