rontom-bontom
rontom-bontom indulatszó (tréfás)
<Haragot színlelő, egészen enyhe korholás, gyöngédséggel párosult fenyegetés kifejezésére, kül. kisgyerekkel szemben>. Ejnye, rontom-bontom, ezt ugyan jól megcsináltad! || a. Tréfás zsörtölődés kifejezésére. Laci te, Hallod-e? Jer ide, Jer, ha mondom, Rontom-bontom, Ülj meg itten az ölemben. (Petőfi Sándor)
