röpirat
röpirat [p-i] főnév
1. Kisebb-nagyobb terjedelmű, időszerű politikai v. művelődési, ill. közgazdasági tárgyú, rendsz. vitatkozó v. agitációs hangú írásmű. Gúnyos, lázító, szenvedélyes hangú röpirat. A feltűnést keltő röpirat lerántotta a leplet a panamáról. Izgatott egy állandó magyar színház építése ügyében is. Két röpiratot bocsátott közre e célból. (Gyulai Pál) [Eötvös] mindig eszméknek csinált propagandát, s a nemzet közvéleményére törekedett hatni, akár röpiraton dolgozott, akár regényt írt. (Péterfy Jenő)
2. (ritka) Röpcédula (1). Röpiratokat terjesztett az utcán.
Szóösszetétel(ek): röpiratkészítő; röpiratszerző; röpiratterjesztés; röpiratterjesztő.
röpiratos.
