rostos
rostos melléknév -an, -abb
1. Rostokból [1] (1) álló. Rostos növény, szerkezet. A len és a kender rostos növény. || a. Olyan, <anyag>, amelyben feltűnően nagy, erős rostok [1] (2) vannak. Rostos hús, kötőszövet.
2. (orvostudomány) A rostok [1] (2) megbetegedésével kapcs. <jelenség>. Rostos daganat.
rostosodik; rostosság.
