rovar
rovar főnév -t, -ok, -a v. -ja
Apróbb, rendsz. szárnyas ízeltlábú állat; teste fejből, szelvényekre v. gyűrűkre tagozódó torból és potrohból áll, három pár lába, fején egy pár csápja van, többnyire átalakulással fejlődik. → Egyenesszárnyú rovar; fedelesszárnyú rovar; → hártyásszárnyú rovar; → kétszárnyú rovar; → recésszárnyú rovar; → síkszárnyú rovar; kártékony rovar. Védekezzünk a rovarok ellen! Minden mi él, az egyenlő soká él, A százados fa, s egynapos rovar. (Madách Imre) A pók fel s alá szaladgál … A … rovar egy-egy kétségbeesett mozdulatot tesz csápjaival a kibonyolódásra. (Mikszáth Kálmán) || a. (állattan) Rovarok: az ízeltlábúak törzsének legnépesebb osztálya; a bogarak, lepkék, tetvek tartoznak közéjük (Insecta).
Szóösszetétel(ek): rovarbáb; rovarcsípés; rovargyűjtemény; rovargyűjtő; rovarirtás; rovarismerő; rovarkártétel; rovarkártevő; rovarmentes; rovarölő; rovarpusztítás; rovarrágás; rovarrágta.
rovaros; rovartalan.
