rücsök
rücsök főnév rücsköt, rücske [e] (ritka)
1. (népies) <A bőrön, kül. az arcbőrön> olyan kisebb kiemelkedés, egyenetlenség, apró dudor, amely rendsz. vmely kiütéses, hólyagos betegség (pl. himlő) v. pattanás után hegként marad meg. Csupa rücsök az arca. || a. Vmely viszonylag sima felületen rendsz. nagy számban levő kisebb kidudorodás, érdes kiemelkedés. Az alma, a kenyér héja csupa rücsök. A fal tele van rücsökkel. A ráspoly rücskei lekoptak.
2. (tájszó) (Ruhán, papíron) gyűrődés, törődés okozta kiemelkedés, ránc. Ruháin az apró rücsköket elsimítá. (Kemény Zsigmond) Tempósan kihúzta a papírba pakolt dohányát, azt lassan kibontotta, s elsimította a papír rücskét. (Petelei István)
