ruhátlan
ruhátlan melléknév és határozószó
I. melléknév -ul, -abb (választékos)
1. Olyan <személy>, akin nincs ruha; mezítelen. Ruhátlan fürdőzők; ruhátlan gyerek. || a. Ruhátlanul: a) ruha nélkül, mezítelenül; b) rosszul ruházkodva. Étlen, szomjan, ruhátlanul tengődik a városban. Ruhátlanúl kiteszlek a világnak, Török s magyar hadd lásson. (Vörösmarty Mihály)
2. (ritka) Olyan <személy>, akinek nincs v. kevés és rossz a ruházata; szegényes öltözetű. Ruhátlan koldus, szegények. Mind én, mind nőm ruhátlanok vagyunk. (Tompa Mihály)
II. határozószó (ritka) Ruhátlanul. [A rabszolgának] ruhátlan kellett mindig dolgoznia … csoda, hogy a bőrét is le nem húzták. (Jókai Mór)
ruhátlanság.
