rutin
rutin főnév -t, -ja (csak egyes számban)
<Szakmában, munkakörben vmilyen magatartásban, viselkedésben> gyakorlással, megszokással szerzett alapos készség, nagyfokú jártasság. Társasági rutin. Nagy rutinnal dolgozik. Nincs még meg a kellő rutinja. || a. (rosszalló) <Művészi v. tudományos műben> művészi ihlet, ill. tudományos invenció nélkül megnyilvánuló ilyen jártasság. Már csak a rutinjából él. [A képet] csak rutinnal festem, soha semmiképen meg nem festhetem művészettel. (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): rutinmunka.
