sapka
sapka főnév sapkát, sapkája
1. Rendsz. szövetből v. vászonból készült, karima nélküli, többnyire ellenzős, lapos v. fejhez simuló, férfi v. női fejfedő. → Baszk sapka; → fríg sapka; → gyerekcsináló sapka; → svájci sapka; téli sapka; a sapka füle ←; sapkában → van; fölteszi, leveszi a sapkáját. Gurult az öreg úr …, kivette szájából nagy alázatosan a pipáját s függőlegesen leeresztvén azt maga mellett, a fejéről hirtelen lekapott sapkáját ráakasztotta a csutorára. (Mikszáth Kálmán) Ott állott a nyomorult gyerök, … egy üngbe, egy sapkába csak állott az egész prédikáció alatt. (Móricz Zsigmond) || a. Sajátos színű, alakú, díszítésű sapka (vmely foglalkozás v. vmely szervezetbe, kötelékbe való tartozás jelölésére. → Tábori sapka. A vasutasok kék sapkát hordanak. A kapus paszományos sapkájával köszöntgetett az érkezőknek. (Kosztolányi Dezső) Viselj aranyzsinóros sapkát; | élj Párisban vagy Szatymazon, – | mire a béredet kikapnád, a tőkéseké a haszon. (József Attila) || b. (népies) Báránybőrből készült, csúcsos, kerek v. lapos tetejű fejfedő; kucsma. Füléig húzta sapkáját.
2. (műszaki nyelv) Üreges, csöves szerkezetnek, tárgynak befödésére, nyílásának elzárására haszn., rendsz. kúpos formájú alkatrész. A tartályt sapka zárja le.
3. (műszaki nyelv) (Kerékagyon) a tengely végződésén, a kerék javításakor könnyen eltávolítható homorú záró elem.
4. (műszaki nyelv) Deszkából és lécből készült, vmely géphez szilárdan rögzített burkolat egyes kiálló részeknek szállításkor való védelmére.
Szóösszetétel(ek): 1. sapkabélés; sapkacsináló; sapkaellenző; sapkahorgolás; sapkajelvény; sapkakészítő; sapkaszám; 2. csörgősapka; diáksapka; egyensapka; hálósapka; hósapka; katonasapka; matrózsapka; micisapka; papsapka; szelepsapka; tányérsapka.
sapkájú; sapkátlan.
