sertepertél
sertepertél [e-e-e] tárgyatlan ige -t, -jen [ë] (népies, hangfestő)
Vki körül v. vmivel foglalatoskodva nyugtalanul v. vmely (rejtett) szándékkal ide-oda jár-kel, forgolódik, sürög-forog. Mit sertepertélsz itt körülöttem? A lányok körül sertepertél. Le kellett volna már feküdnie. Ő azonban tovább sertepertélt. (Kosztolányi Dezső) Hallgattam, néztem, ahogy a lány sertepertél a konyhában. (Hunyady Sándor)
sertepertélés; sertepertélő.
