sokáig
sokáig határozószó, határozatlan
Általában hosszú időn át. Nagyon sokáig; jó sokáig; elég sokáig. – <A múltban:> Sokáig maradtunk. Sokáig nem láttam a barátomat. Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe! | Oly sokáig vártunk rád epedve. (Petőfi Sándor) Egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. (József Attila) – <A jelenben:> Sokáig tart az előadás. Nem sokáig hat az érzéstelenítés. – <A jövőre vonatk.:> Erre még sokáig fog emlékezni. Nem sokáig húzza ← már (az életét). Sokáig lesz, sokáig tart még A régi sors, a régi átok? (Ady Endre)
