sompolyog
sompolyog tárgyatlan ige -tam, ..lygott, -jon; -ni v. (régies) ..lygani (bizalmas, rendsz. rosszalló)
1. Lopva, óvakodva, rendsz. bűntudattal, rossz szándékkal v. szégyenkezve, lassan megy vhová. Leforrázva sompolyog az ajtó felé. Ön is rak a tüzre rosz fát, | Bácsikám.| Ablakunkhoz esténként mért | Sompolyog? | Vettem észre, hányadán van | A dolog. (Petőfi Sándor) Két alakot látott …, kik … lassan követik, a járda túlsó oldalán utána sompolyognak. (Kosztolányi Dezső)
2. <Ember, állat> hízelegve, ide-oda simulva jár-kel vkinek, vminek a közelében, rendsz. hogy vmit kapjon; somfordál. Anyjához sompolyog, hogy egy kis cukrot kérjen. A kutya a terített asztal körül sompolyog. Döme diák … ügyesen tudott Kassai … körül sompolygani. (Kemény Zsigmond) A mi kis lányunkat vereség nem érte: De fájt neki a szó s megneheztelt érte; Félreül duzzogni … Mellé sompolyog a cicus, vigasztalja, Dorombol egy nótát, a kezét is nyalja. (Arany János)
Igekötős igék: átsompolyog; besompolyog; elsompolyog; félresompolyog; kisompolyog; lesompolyog; mellésompolyog; odasompolyog; visszasompolyog; végigsompolyog.
sompolygás; sompolygó.
