sör
sör főnév -t, -ök, -e [e], (régies) ser [ë] -ek [ë]
Keményítőt tartalmazó magvak, főleg árpa csíráztatásával nyert cefrézett maláta és komló főzetének erjesztésével készített, szénsavban dús, aránylag kevés alkoholt tartalmazó aranysárga v. barna színű szeszes ital. Barna sör; → világos sör; → családi sör; egy → pofa sör; egy korsó, egy pikoló, egy pohár sör; habos sör; sört csapol, főz; sört mér. Megivott két korsó hideg sört. Csapra ver egy hordó sört. A sör magát dicsőn itatta. (Arany János–Burns-fordítás) Oszlopos tornác alatt kártyáztak a jasszok, üvegből töltötték a sört a nagy söröspoharakba. (Babits Mihály) Ülök, ha nincs munka, egy-egy krigli sör habfellege mögött. (Gelléri Andor Endre) || a. (rendsz. összetételben) (régies) Nagy cukortartalmú anyagból erjesztett kis szesztartalmú üdítő ital. Mézből készített sör.
Szóösszetétel(ek): 1. söradó; sörbomba; sörcsarnok; sörhab; söripar; sörissza; sörital; sörivás; sörivó; sörkimérés; sörkimérő; sörkivitel; sörkorcsolya; sörkóstoló; sörlé; sörleves; 2. ászoksör; méhsör; mézsör; palacksör; tápsör; üvegsör.
