stikli
stikli* főnév -t, -je [e] (bizalmas, kissé rosszalló)
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Tréfás v. gonoszkodó csíny(tevés); pajkosság (2), huncut tett. Már megint valami stiklin jár az eszed! Stiklit követett el. Elfecsegte boros fővel a Hírharang egyik szerkesztőségi tagja előtt, hogy … e „stikliben” a Kürt szerkesztői a ludasok. (Mikszáth Kálmán) A hálátlan unokaöccs stiklije … ágyba döntötte. (Babits Mihály) || a. (ritka, rosszalló) Kisebb, apró szélhámosság. Stiklijei a végén börtönbe juttatják. || b. (ritka, régies) Kalandos, vakmerő tett; bravúr.
