sugároz
sugároz ige (-tam), -ott v. sugárzott, -zon (főként 3. személyben)
1. tárgyas <Fénysugarakat> magából folyamatosan kibocsát. A lámpa ragyogó fényt sugároz || a. tárgyatlan (régies) Sugárzik (I), ragyog. Mely mennyei világosság Súgároz feje körűl … (Csokonai Vitéz Mihály) Apró szemei égi fényben sugároztak. (Tolnai Lajos)
2. tárgyas <Vmely más energiát> sugarak (1) alakjában éppen akkor v. szokásosan kibocsát (magából). A kályha sugározza a hőt. A rádium energiát sugároz || a. (rádiótechnika, választékos) <Rádióállomás ily módon műsort> közvetít, ad. A rádió ünnepi műsort sugároz.
3. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) <Arc v. vmely része boldog, felemelő érzést> hosszabb ideig v. állandóan kifejez. Arca, szeme boldogságot, büszkeséget, örömöt sugároz. A táncolónak keleti szép arca diadalt sugároz. (Vas Gereben) Szólani nem tudott … csak a szeme sugározta: – …Én mindenem! Párom, szerelmem! (Móricz Zsigmond) || a. tárgyas (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Személy, arc, tekintet, alkotás vmely lelki, szellemi tulajdonságot, értéket> szinte fényként áraszt (magából); feltűnően és huzamosan megmutat, elárul. Tekintete észt sugároz. Művei új szellemet sugároznak. Képed … áldást sugároza életembe. (Eötvös József) Huszonnyolc-harminc éves … fiatal ember … Csinos gyerek; de az arca valamivel több észt is sugározhatna. (Ambrus Zoltán) Régebbi években a Pannoniába jártam ebédelni … Volt itt egy kedvencem az ebédlő vendégek között, aki derűt, nyugalmat, … minden titkoknak megfejtését sugározta magából. (Krúdy Gyula)
Igekötős igék: átsugároz; besugároz; kisugároz; körülsugároz; lesugároz; visszasugároz.
sugározás; sugározó; sugároztat.
