svájci
svájci főnév és melléknév
I. főnév -t, -ak, -ja A svájciak: Svájc német, francia, olasz és rétoromán nyelven beszélő lakóinak államot alkotó közössége. || a. E közösségbe tartozó, svájci állampolgárságú személy, főleg férfi. A versenyen több svájci is részt vett.
II. melléknév
1. A svájciak közé tartozó <személy>, svájciakból álló <csoport>. Svájci férfi, nő; csapat, ifjúság, munkásság. || a. Svájcot képviselő, jelképező. Svájci követség, küldöttség, zászló.
2. A svájciakra jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcsolatos; általuk használatos, náluk szokásos <dolog>. Svájci öltözet, viselet.
3. Svájc történeti élete folyamán kialakult. Svájci ipar, köztársaság, mondák, óragyártás.
4. Svájc földjére, viszonyaira jellemző; e földön levő, ott gyártott, termelt, tenyésztett, onnan származó, ill. róla elnevezett. Svájci Alpok, hegyek, legelő; svájci kártya: magyar k.; svájci nadrág: sűrűn kötött meleg női n.; svájci óra; svájci sapka: sűrűn kötött kerek, ellenző nélküli s. Óh, volt szeretőm, ha rózsás lábad A svájci hegyeket tapossa, Legyél bűnbánó asszony egy kicsit. (Ady Endre) Az én szomszédom … kétségbeesve nézett a holnap elé, pedig egyébként olyan rendes ember, mint a svájci óra. (Krúdy Gyula) || a. Aránylag rövid szarvú, pirostarka <szarvasmarha>. Svájci bika, borjú, tehén. Elmentek a svájci teheneket megnézni. (Vas Gereben)
Szóösszetétel(ek): svájcisapkás.
