szakember
szakember [k-e] főnév
Az a személy, aki vmely szaknak, a tudomány vmely ágának v. vmely szakmának alapos ismerője, kérdéseiben járatos, művelésében gyakorlott. Ipari, mezőgazdasági szakember; jó, kiváló szakember. Ebben nem vagyok szakember. Megkérdezte több szakember véleményét. Nyelvtudós dologismeret nélkül nyelvtanilag jó szót fog alkotni, de… szava… fogalomzavarra adand alkalmat…, viszont a szakember, de nem nyelvtudós… szabályokkal ellenkező szóval fejezendi ki a különben általa jól értett dolgokat. (Bajza József) Kitűnő munkaerőket ajánl a városnak… Akkor i fel kellene kérni Menyhértet, ha nem az ő öccse volna… Idevaló, szakember, jó hírneve van. (Móricz Zsigmond)
szakemberes; szakemberi.
