szamárkodik
szamárkodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon) (bizalmas)
Szamár (II.a) módon, ostobán, bután, gyerekesen viselkedik, cselekszik; ostobaságokat tesz, követ el; butaságokat beszél. Addig szamárkodott, amíg elrontotta a dolgát. Ne ügyetlenkedjél,… szamárkodjál. (Tolnai Lajos) || a. (ritka) Bolondozik, ostoba, ízetlen módon tréfál(kozik), ízetlenkedik. Velem ne szamárkodj! || b. Makacskodik, vonakodik. Ne szamárkodj már, gyere te is!
Igekötős igék: elszamárkodik.
szamárkodás; szamárkodó.
