székrekedés
székrekedés [e-e v. ë-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (kissé választékos)
A rendszeres széklet hiánya, a széklet kiürítésének hosszabb elmaradása, ill. ennek következtében a bélsár megrekedése, megkeményedése; szorulás, dugulás. (Állandó) székrekedése van; székrekedés bántja; székrekedés ellen hashajtót vesz be v. beöntést használ; székrekedésben szenved; székrekedésre hajlamos.
székrekedéses; székrekedési.
