szemforgató
szemforgató melléknév és főnév (rosszalló)
I. melléknév -n, (-bb)
1. Olyan <személy>, akinek jellemében van a szemforgatás; szenteskedő, farizeus, képmutató. Szemforgató öregasszony. Vakmerő az asszonyoknál, Szemforgató a papoknál. (Madách Imre) Az anyai lélek… soha meg nem engedett legparányibb kilengést sem a valláserkölcsi áhítat köréből. De nem volt…szemforgató és túlzó. (Móricz Zsigmond)
2. Ilyen személyre jellemző, tőle származó, vele kapcsolatos. Szemforgató ájtatosság, szavak; szemforgató módon.
II. főnév Szemforgató személy. Szegény magyar fakó poéta | Szerencséd, hogy nem él Petőfi; | Gyülölte a szemforgatókat. (Reviczky Gyula)
