szétnyit
szétnyit tárgyas ige
Vmit szétnyit: vminek mozgatható részeit elválasztja v. széttárja. Szétnyitja a függönyt, a könyvet; szétnyitja a markát. [A bogár] szétnyitja gyönge kis barna szárnyait. (Gárdonyi Géza) Esténként a házban egy ágy van szétnyitva, emberi fekhely. (Gelléri Andor Endre) || a. (átvitt értelemben) Jövőmnek fátylát | egy rossz álom előttem szétnyitotta. (Babits Mihály–Dante-fordítás) || b. (irodalmi nyelvben) <Nyílást, repedést> kitágítva széthúz. A hasított sebet szétnyitotta ujjaival. (Tolnai Lajos)
szétnyitás; szétnyitható; szétnyitó; szétnyitott; szétnyittat.
