szigorú
szigorú melléknév -an v. (választékos) -n, -bb
1. A kötelességek teljesítését pontosan megkövetelő, a törvények, szabályok megtartásában engedékenységet nem ismerő, részrehajlatlan, önmagával szemben sem elnéző <személy>. Szigorú apa, bíró, nevelő, parancsnok, tanár; szigorú, de igazságos. Jenő sokszor néz… sajnáló szemmel a gyerekre… Tudtam, hogy nem vagyok… rossz mama, ha kicsit szigorúbb is, mint ő. (Kaffka Margit) Latin tanárom különösen szigorú volt. Megkövetelte, hogy még álmunkban is elfújjuk a rendhagyó igéket. (Kosztolányi Dezső) || a. Ilyen emberre, ilyen lelkiségre valló <cselekvés, magatartás, külső>. Szigorú bánásmód, beszéd, cselekedet, viselkedés; szigorú arc, tekintet, vonások; szigorú vkihez; szigorúan fog, nevel vkit. Piruló arccal néztem volna rája | hogy mit mond papos és szigorú szája… (Kosztolányi Dezső) A lány… minden gátlással meg volt kötve. Már az apja kicsi korában a legszigorúbban nevelte s valósággal összetörte az önbizalmát. (Móricz Zsigmond)
2. Olyan <törvény, rendelkezés, parancs>, amelynek megszegését súlyos megtorlással szokták büntetni. Szigorú rendszabály, tilalom, utasítás. A szigorú törvényt hatályon kívül helyezték. Idegeneknek az üzem területén belül tartózkodni szigorúan tilos! Ha életben maradok – még szigorúbb rendszabályokhoz nyúlok. (Justh Zsigmond) || a. Elrettentően súlyos, kemény <megtorló intézkedés>. Szigorú büntetés, megtorlás; szigorúan megbüntet vkit; gyorsan megtorol vmit. A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetését nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
3. Olyan <intézmény>, ahol fegyelmet, rendet a feladatnak megfelelően, ahhoz következetesen ragaszkodva, pontosan, kímélet nélkül megtartják. Szigorú fegyház, iskola; (vallásügy) szigorú rend: olyan szerzetesrend, amelyben a szerzet alapítójának az életmódra vonatkozó utasításaihoz pontosan ragaszkodnak. Szent Ferenc szigorúbb rendje.
4. (átvitt értelemben) Minden kis részletre gondosan kiterjedő, semmit figyelmen kívül nem hagyó; alapos, pontos, következetes <eljárás, művelet>. Szigorú rend, számadás, számítás, terv, tervszerűség; szigorúan megtartja a rendelkezéseket; szigorúan ragaszkodik vmihez. Nem veszik azt olyan szigorúan. Én mindenben szigorú rendet tartok. (Szigligeti Ede) Jákfalvy nem volt szigorúan számító üzletember. (Eötvös Károly)
5. (átvitt értelemben) Szigorú tél: hideg, zord, kemény t. A késő márciusi napok vetették végét ez évben a szigorú télnek. (Jókai Mór) Szigorú tél köszöntött be. (Kosztolányi Dezső)
6. (átvitt értelemben, régies) Minden kényelem nélküli, szegényes, szűkölködő, sanyarú. Szigorú életmód. Bekövetkezett a szigorúbb esztendők sora. (Vas Gereben) Lenézett a keskeny nyíláson. Szigorúan bútorozott szobát látott maga előtt. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, régies) Félelmesen kietlen, elhagyatott, kopár. A szigorú hegyeket bajosan megmászta. (Vörösmarty Mihály)
7. (átvitt értelemben, tájszó) Sovány, szikár, vékony testalkatú és kedélytelen <személy>. Szigorú ember.
