szijács
szijács főnév -ot, -a, (tájszó) sziács
1. (növénytan) Az élő fa törzsének a háncs és a geszt között levő, keresztmetszetben világosabb színben mutatkozó külső öve, amely vizet szállító, nedvdús sejtekből áll. A szijács könnyen korhad.
2. (népies) Gyalu, ill. vonókés által vágott vékony forgács.
3. (tájszó) Fűzfavesszőből hasított, vékonyra faragott szalag, amelyből szakajtót v. méhkast kötnek.
Szóösszetétel(ek): szijácsfa; szijácsrepedés.
