szimbólum
szimbólum főnév -ot, -a, (kissé régies) szimbolum (választékos)
1. Jelkép (főként 1–2). Az ötágú vörös csillag a proletár nemzetköziség szimbóluma. Hátha a magyar Jövő szebben épül, | Ha szívünk vérét vakolatul venné: Elénk bús szimbólummá ekként szépül | A balladás Kőmíves Kelemenné! (Tóth Árpád)
2. (irodalomtudomány) Az írói kifejezés egyik eszköze: kevésbé határozott, de éppen ezért gazdag asszociációs tartalmú költői kép(zet), amely a világ jelenségeinek rejtett összefüggéseit, megfoghatatlannak vélt lényegét igyekszik feltárni, és bonyolult lelki tartalmakat, finom érzelmi árnyalatokat érzékeltet. Ady ismert szimbólumai: a Disznófejű Nagyúr, az Ős kaján, a Paraszt Apolló, a fekete zongora, az alvó csókpalota stb. Adynál is, mint Dantéban, az egész világ szimbólumok óriási láncolata. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): szimbólumérték.
