szökő
szökő melléknév és főnév
I. melléknév -n v. -en [e]
1. Általában olyan, aki, ami szökik. A felfelé szökő árak; a büntetés elől szökő tolvaj. Nézte a melléje szökő gyermeket. A felfelé szökő vízsugár pazar színekben tündökölt. Igyekezett elrejteni a szemébe szökő könnyet. Piros lett az arcába szökő vértől.
2. (irodalomtudomány, elavult) Szökő láb: jambus. Ráday … első, ki a magyar szót … szökő lábakra mérte. (Arany János)
II. főnév -t, -je [e]
1. (ritka) Szökőben: szökésben; szökés közben. S mindegy, szökőben, vagy itt fogva halni … (Arany János–Shakespeare-fordítás)
2. (irodalomtudomány, elavult) Jambus.
Szóösszetétel(ek): szökőesztendő; szökővíz.
