szomjúhozik
szomjúhozik [ú v. u] tárgyatlan és tárgyas ige -tam, -ott, -zék (-zon) (régies, irodalmi nyelvben)
Szomjazik. → Vérre szomjúhozik. Igen nagy belső forróság lévén rajtam, szűntelen szomjúhoztam, de legkisebb fájdalmat nem éreztem. (Mikes Kelemen) [A bajnok] Dúl-ful, árulói vérét szomjuhozván: Készebb elviselni örökös rabságot, Mint e feltétellel nyerni szabadságot. (Arany János)
szomjúhozás; szomjúhozó.
