taktika
taktika főnév ..kát, ..kája
1. (katonaság) Egyes ütközetek tervezésének és vezetésének tudománya; harcászat. Jártas a taktikában; tanulmányozza a taktikát.
2. (katonaság) Harcmodor, harcmód → Védelmi taktika. A honfoglaló magyarok taktikája; a Vörös Hadsereg taktikája. Halogató taktikát alkalmaz. Megkerülni az ellenség hadállását, és lesbe állni: ez kipróbált kuruc taktika volt. (Jókai Mór)
3. (átvitt értelemben) Vmely cél elérése érdekében alkalmazott, az adott helyzeteket a legelőnyösebben kihasználó módszer, magatartás. Bolsevik, forradalmi taktika; taktikát kidolgoz, követ, változtat. [Zsoltnak] önálló nézetei voltak a politikai pártkérdésekről, s egyformán elítélte a kormány makacs politikáját s az ellenzék oktalan, kicsinyes taktikáját. (Móricz Zsigmond)
4. (rosszalló) Vmely cél elérése érdekében alkalmazott mesterkedés, ravaszkodás, ügyeskedés. Finom, fortélyos, ravasz, tapintatos taktika. Ez csak taktika. Az a taktikája, hogy… Csak bíró uram nem jött ki a sodrából. Ismerte ő a maga parlamentjét, volt neki taktikája. (Jókai Mór)
