tanakodik
tanakodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon), (Csak jelentő mód jelenben tájszó) tanakszik ..kosztok v. ..kszotok, ..kszanak
1. Magában meghány-vet vmit, hogy világos megismerésre vagy valami elhatározásra jusson; töri a fejét vmint; töpreng. Tanakodik magában vmint v. vmiről. Nem sokat tanakodott, hanem hozzáfogott a munkához. Ne tanakodj annyit! Így ment honja felé gondos lélekkel az úton Kezde nehéz álmán tanakodni. (Vörösmarty Mihály) Tanakodjál, s eszed összeszedve Forgasd alá- s föl. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. Latolgatva, töprengve tárgyal vkivel, hogy elhatározhassa jusson ill. döntsön vmely vitás kérdésben. Tanakodik vmiről vkivel. Tanakodtak, hogy mitévők legyenek. Azon tanakodtak, hogy hová menjenek lakni. Tanakodnak, hogy ki az ördög Fojtá bé ismét száját nagyságos uroknak? (Fazekas Mihály) Sokáig tanakodtak egymás közt, hogy melyik hát a bolond. (Jókai Mór) Apa és anya közös aggodalomban tanakodnak, milyen alakban veszi be gyermekük az orvosságot. (Ambrus Zoltán) Egy seregben mind a nyolc ember, s nagyon tanakszanak valamin. (Móra Ferenc) || a. (régies) Tanácsot tart, tanácskozik. Vitéz urak Összegyültek, tankodtak. (Kisfaludy Károly) A daliák, s… harci vezérek Nagy lelkű Árpáddal együtt tanakodni valának. (Vörösmarty Mihály) A fejedelem tanakodni kíván kis tanácsosával. (Szabó Lőrinc)
Igekötős igék: megtanakodik; összetanakodik.
tanakodás; tanakodó.
