tanterem
tanterem főnév
Oktatás céljára használt terem. Fizikai tanterem. Az iskolában csak hat tanterem volt. Egy tanteremben… a diák-dalárda a gyászéneket tanulta. (Kosztolányi Dezső) A meszelt tanteremben a | szünidő vastag csöndje és pora. (Szabó Lőrinc) || a. Az ebben éppen jelen levő osztály, diákság, hallgatóság. Zúg az egész tanterem.
Szóösszetétel(ek): tanterem-takarítás.
tantermes; tantermi; tantermű.
