tarajos
tarajos melléknév -an, -abb, (kissé népies) taréjos
1. Olyan <állat>, amelynek taraja van; tarajjal ellátott. Vörös tarajos kakas; tarajos gőte ←; tarajos gyík, sül. Nagy vadászterület volt ez a hely; | hát még mikor rájöttünk, hogy a tó | lakói közt gőte is fogható! | Tucatjával szedtem össze a kis, | párduchasú, tarajos krokodilt. (Szabó Lőrinc)
2. Tarajjal (2, 8) díszített, ékesített <sarkantyú, sisak>. Belső termeiben… nagy dárdája Reánnak | Függ vala régi szegen s s tarajos hadi sárga sisakja. (Vörösmarty Mihály) Pöngették taréjos sarkantyúikat. (Jókai Mór) || a. Tarajhoz (1) hasonló, rá emlékeztető. Tarajos díszítés, kiképzés.
3. Habosan, fehéren fodrozódó. Tarajos hullám, víz.
tarajosság.
