tárgyaz
tárgyaz tárgyas ige -ott, -tak, -zon (csak 3. személyben)
1. (régies) Vmit tárgyaz: <írásmű> vmely tárgyról szól; feldolgoz, tárgyal vmit. A könyv Buda várának a töröktől való visszavételét tárgyazza híven. (Petőfi Sándor) A dráma történelmét és elméletét nem egy cikk tárgyazza. (Gyulai Pál)
2. (elavult) Vmit tárgyaz: vmire törekszik; célként maga elé tűz vmit. Kegyelmed… maga kezére dolgozott, és saját dicsőségét tárgyazta. (Csokonai Vitéz Mihály) Ha egyre tárgyaz keblünk gerjedelme, Azt fel ne bontsa egy csekély ige. (Vörösmarty Mihály)
tárgyazó.
