tárkony
tárkony főnév -t, -a (csak egyes számban)
1. (növénytan) a fészkesek családjába tartozó, ízesítőként termesztett évelő növény (Artemisia dracunculus).
2. Ennek fiatal hajtásaiból vett ízesítő (frissen v. szárítva, ritk. ecetesen). Tárkonyt tesz a levesbe, a becsináltba, a főzelékbe, a pástétomba. Adj egy maroknyi tárkonyt. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
Szóösszetétel(ek): tárkonyecet; tárkonymártás.
tárkonyos.
