távolbalátó
távolbalátó melléknév és főnév
I. melléknév (ritka) Távolbalátásra használatos. Távolbalátó készülék; távolbalátó rádió ←.
II. főnév
1. (ritka) Az a személy, aki csak a távoli tárgyakat látja tisztán, élesen; távollátó, messzelátó. A távolbalátók szemüveg nélkül nehezen olvasnak.
2. (ritka) Készülék, berendezés, amely jeleneteknek, képeknek, vetített filmeknek elektromágneses hullámok útján való továbbítására szolgál; televízió. Távolbalátón ad, közvetít.
Szóösszetétel(ek): távolbalátó-átvitel; távolbalátó-berendezés.
