tegnapelőtt
tegnapelőtt [p-e] határozószó és főnév
I. határozószó
1. A tegnapot közvetlenül megelőző napon. Tegnapelőtt délután, éjjel. Nem láttam őt sem tegnap, sem tegnapelőtt. Tegnapelőtt egy küldöttség volt nálam megyédből. (Mikszáth Kálmán) Az öreg Lefkovicsné árulta tegnapelőtt is a piacon a paplant. (Tömörkény István)
2. (ritka, irodalmi nyelvben) Jó régen. Ettől fogva, ha összejöttünk Arannyal, nem is kérdeztem másképpen, mint hogy „mit csinál a szép Mincucka?” Mintha most is előttem látnám!… Biz az már mind tegnapelőtt történt. (Jókai Mór)
II. főnév -öt, -je [e] (ritka, irodalmi nyelvben) A legközelebbinél távolabb, de nem túlságosan régi múlt. Amint benyitottam az ajtót, egyszerre ott állt előttem… a szép… Mincucka… Hajh, nem ő… Ez a szép Juliska leánya… De hát én azt mit tudhatom, aki a tegnapelőtt és a ma között huszonöt évet átaludtam? (Jókai Mór)
III. (határozóragos alakok és névutós kapcsolatok:) Tegnapelőttig: a tegnapot közvetlenül megelőző napig; tegnapelőttre: a tegnapot megelőző napra; tegnapelőttől fogva v. kezdve: a tegnapot megelőző nap óta v. attól számítva. Tegnapelőttre ígérte a ruhát. Az öcsém tegnapelőtt óta nálunk van.
tegnapelőtti.
