tékozol
tékozol ige -t, -jon
1. tárgyas (választékos) Tékozol vmit vmire: jövedelmét, vagyonát mértéktelenül és a következményekkel nem törődve hiábavaló dolgokra, rendsz. vmely költséges szenvedélyének a kielégítésére költi. Lovakra, tivornyákra tékozolta egész vagyonát. || a. (tárgy nélkül) (választékos) Nem gyűjt, hanem tékozol.
2. (átvitt értelemben, költői) Saját érdekével nem törődve önzetlenül (egymás után) odaad, feláldoz, pazarol vmit. Hol van a bérc, és a vár fölette, | Szondi melynek sáncait védlette [= védte] | Tékozolva híven életét. (Kölcsey Ferenc) Lásd, harc az élet, | ne tékozold bizalmadat. (József Attila)
Igekötős igék: eltékozol.
tékozlás; tékozolható; tékozolt.
